[18-1]
Hello!
2001,öszén kaptam egy gyönyörü haflingi kanca csikot.Én akkor mentem 1-be.:D Nagyon örültem neki.De én mielött megszületett volna már ismertem öt mert már mikor a mama pocijában volt ott voltam mellette nagyon sokat.Végre megszületett.Beleszerelmesedtem!Eltelt 2 év.Betörték nekem igy már mikor 2 éves volt bevolt lovagolva és már akkor lovagolhattam.Nagyon kedves,türelmes és nyugod paci volt.Mellesleg Arinak hivták!:DNagyon tüelmes volt ahoz képest hogy csiko volt!2-3év elteltével már versenyszintem lovagoltam vele ügyeeségin.(bár versenyre még nem mentünk már az edzö megmondta h már készek vagyunk rá).Nem indultunk versenyen.Nem láttam hasznát annak h versenyre mennjek vele.De belöle fantasztikusz ugro lo lett.A volt edzöm lánya ment vele versenyekre és mindig nagyon jo eredményeket ért el!:) 2007-ben elhoztuk a lovardábol egy tanyára öket.A tanyán is lovagoltam öt amikor csak tudtam.A tanyán volt még egy haflingi herélt és egy furioso kanca.A heréltet Vándornak a kancát Reginának hivták.Reginát is lovagoltam.Aztán nagyon rosz korszak jött be.Apa eladta Arit és Vándort 2008.május 31-én.Igy Regina és én egyedül maradtunk.Teljesen magamba zuhantam mert eleszitettem életem 1. lovát.A kedvenc kisangyalomat!(L)ARI(L).Nagyon hiányzik még most is.Ám karácsonyra megkaptam Reginát.Májusban elhoztuk a tanyárol és azóta rendeszeresen lovagolom öt.Hamar összeszoktunk és nagyony de nyagyon ügyes!!Imádom.Már elkezdtük vele az ugást is.Ő régen verseny ló volt.Dijugrásban és Dijlovaglásban versenyzett.Én nem szándékozok vele versenyezni.Azóta Regivel élem boldog napjainkat! |
Szijasztok,Nóri vagyok és velem egyszer egy nóniusz ugrás közben elesett én meg berepültem a bokorba,eléggé megszúrkállt XD
Hjujj a nóniuszok olyan makacsok :D
reméljünk nemtörtént komolyabb bajod....
köszi h írtál
Üdv:Doroty |
Petra vagyok!Nemrég voltam lovastáborban.Az volt a hibám,hogy nem szorítottam a lábammal a lovat.Késöbb az egyik ló,a Merlin,megbotlott és leesett róla az osztálytársam.Nem lett semmi baja.Én azt mondtam,biztos nem szorította jól a térdével... Bár írtóra féltem,mert utána nekem kellet Merlinen lovagolnom!Én nem estem le,de nem is botlott meg!Ezen a napon tanultam meg,miért,és hogyan kell szorítani a lovat a térdemmel!
Hát, ennyi volt : Petra
u.i. : A lovastábor Őcsényben,a Rózsa tanyán volt!Nagyon klassz volt!!!
Köszönjük hogy írtál Petra!Írjál máskor is!
Üdv:Doroy |
Ha már mindenki ír, akkor én is!
Amikor még a régi lovardámba jártam egyszer egy Herceg nevű herélt huculra kellett ülnöm aki nagyon lökil. Az oktatáskor a szomszédba épp fűrészeltek valamit és Herceg elkezdett vágtatni majd bakolt egyet és mégegyet és hasast repültem a sárba :D
Pussz Rami :D
Hjahj Rami de cuki :) olyan kis cuki vagy :D amúgy sztem ezt mesélted nekem:D
Üdv:Doroty |
Kedves Lilla,köszönöm hogy megosztottad velünk ezt a történetet,énis remélem hogy sok ember tanul belőle,mert ngem eléggé elgondolkodtatott!! amúgy h lehet ilyen egy ember????miért kell iklyet tenni 1 ártatlan lóval?????ez nagyon gonoszság!!!sajnálom a pacit :(
Üdv:Doroty |
feljottem és elolvastam a torténeteket. Látom mindenki az esésrol mesél, arról én is tudnék, dehát jó lovas az aki esni is tud! Bizony, ugyhogy mindenki fel a fejjel és ulj vissza arra a lóra. Szóval én mot nem esos torténetet fogok leírni, mert azon inkab egy jot szorakozunk hanem egy igaz storit ami sajnos velem tortent meg, de senki masnak nem kivanom. Egy kicsit hosszú, de a vegen mindenki levesz valamit belole, legalabbis remelem!
Kissy - aki mostmár a felho tisztásain vágtatva néz le ránk!
Egy Emlék marad orokre!
Hol is kezdjem... Talán ahol elkezdodott. Olyan 13 éves lehettem, mikor egyik barátnom ajánlott egy lovas tábort Ullon a Dóra Majorban, a helyet valószínu sokan imeritek. Ez a lovastábor kezdoknek és haladókank egyaránt jó volt, de sajnos csak kezdo lovasok voltak ott, csak én a novérem és a barátunk volt haladó. A tábor elso napján mindenkinek be kellett mutatkozni, de nem akartam nagyképunek hangzani, úgyhogy finoman mondtam: Szerintem már vagyok olyan jó lovas, hogy lehetne saját lovam versenyezhetni. A tábor vezeto Takács Mária is ott volt aki azt mondta nekem, hogy ne aggodj, gondoskodunk arról hogy legyen. Kezdtem orulni! Mari beszélt anyukámmal a tábor végen, hogy szívesen segítenének lovat szerezni, és akkor tarthatjuk itt, és Mari lenne az edzom. Egesz szimpatikus otlet volt, úgyhogy nagy beszélgetések után a keresztapámat meg gyoztuk arrol hogy legyen egy saját lovunk. Sári Viktor segített a ló vásárlásban, méghozzá egyenesen Fábiáncsics Gáborhoz vitt aki, kiváló lovakat mutatott de megbízhato ember volt? a válasz NEM, de sajnos nekunk határos volt a pénztárcánk. Egyik nap felhívtak hogy most érkezett egy ló és nagyon jó ... . Elmentunk megnézni, hát el kell mondjam nekem gyonyorunek látszó Kisbéri félvér x Gidrán sárga kanca ott állt. Nagyon szép volt. Eloszor bemutatták, és nagyon jo ugro technikája volt, és amikor én ultem rajta akkor is jól ment! Nem is kellett más, megvettuk. Mikor ott áltunk a lószállítóra várva, odajott a régi gazdája, egy 70 koruli oreg ember volt, és azt mondta : Vigyázzatok rá! És mi meg igértuk hogy fogunk is! Megveregette és tovább állt. Október 1-je volt amikor áthozták a lovat a Dóra Majorba, a mi kis sárga kancánkat. Eredetileg Cica volt a neve, de milyen név ez már egy lóhoz, úgyhogy megváltoztattuk Kissy-re, sokkal jobb volt. Attól a perctol kezdve az életnek értelme lett. Boldog voltam. minden szerelést megvettunk, már mikor meg osszeszoktunk a lóval, letettem a rajt engedély vizsgát, és kiszemeltunk egy versenyt. Az Aranyos kupát ami május 24-én volt, ott helyben. Nagyon sokat edzettunk hogy jól menjen, és ennek eredményekent megnyertem a versenyt! El se hittem hogy ilyen sok jó dolog velem torténik, de minden jónak egyszer vége kell hogy legyen, és úgy tunik nekem itt volt az a vonal, mikor már azt terveztuk hogy a korosztályos OB-re készulok, mert sokan esélyesnek tartottak, a baj csostul jott. Egyik nap suli után kaptam a hívást anyámtól hogy hajnalban az etetésnél a lovász észre vette hogy a lovunk patalya megsullyedt, mintha elfolyt volna szó szerint, ezért gyorsan átvitték a Nagy Állat klinikára, amit biztos sokan ismertek, és ott begipszelték az két mellso patáját, mert az elsavosódás miatt megpuhult. Ez sok minden kiválthatta, de pontosan senki nem tudta megmondani úgyhogy korulbeluk 2 hétig gipszben állt a boxban párszor kivittem a homokba sétalni vezetoszáron egy picit, de nehezen mozgott, a minden napa almáimat kapta meg amit igazábol anyukám nekem vett, de még akkor is ha éheztem oda adtam Kissynek mert neki nagyobb szuksége volt rá, mivel a széná, almán és fuvon kivul semmi mást nem ehetett, és abban az idoben nem volt sok széna mert a sok esozés miatt bepenészdett, úgyhogy szegény lovam egyre jobban lefogyott, majd egy kedves ismerosunktol kaptunk fuvet amit a kertjébol levágott funyíróval, meg én kimentem a mezore és vodorszámmal hoztam a friss fuvet, mert más megoldás nem volt. Aztán eljott a pillanat amikor le lehetett venni a gipszet, de erre csak 1 megoldás volt, hideg víz alá, és kozben tépni kellett, úgyhogy ez nem igazán volt kedvezo nekem, de 2 órás állás utan sikerult leszedni teljesen, addigra már nem éreztem a kezeim:)! De onnantól majd lassan vissza mentunk a régi kerék vágásba habár még kellett neki adni pár hetet amíg felépul az állás utan, és a noverem úgy dontott kiviszi egy rovid séta terepre, ahol kiengedhet, de ez is rossz otlet volt, mert a ló a sok szabadtér láttan elkezdett rodeózni, hát tudjátok milyen az ha egy Gidrán lo a sok állás utan kimegy, nah ilyen! De szerencsére nem tortent semmi sok, visszahozta, és csak a pályára mentunk vele, de kovetkezo reggel már sántított is, akkor kapott pár injekciót és egy mixet ami a csontrendszert erosíti, aminek olyan szaga volt mint a fogkrémnek de hát valami segített. Majd mikor újbol felépult akkor elkezdtunk jó hosszú piheno után készulni az OB-re megint. Egyik edzésen kb 130-at ugrottunk ami már magasság, plane ennek a lónak, aki hosszu piheno után van. Hát ez se használt neki, és újból lesántult. Eldontottuk hogy a dolog mélyére nézunk. A Megoldás az volt hogy az érzéstelenito injekciókat egyenkét fogja a lábába kapni a patátol kiindulva, és minden injekció utan sétalni fog, így kiderul hogyha az egyik utan abba hagyja a sántítást ott a gond. Szerencsénkre az elso szuri utan nem sántított úgyhogy tudtuk valami a patájaval van. Vártunk az eredményekre a rontgenrol, hátha az kimutat valamit. Igen, túl sokat is, a puszta igazat. A patának van egy kis torékeny csontozata ami két részbol áll ha jól tudom, és neki az egyik kis része le volt torve, amirol megállapították az orvosok hogy már rég óta ott van úgy letorve, és csak 3 megoldás létezett, az elso hogy megoperalják de 25 % hogy felepul utana, ráadásul nem is beszélve az árakról, a 2. hogy megtartjuk de abból jó nem sulhet ki, a 3. gondolom már kitaláltatok hogy eladjuk. Nekem ez a szó nem létezik a szótáramban ha lóról beszélek, pláne nem a saját lovamról, de nem az enyém volt a dontés, és sajnos el kellett adnunk. Egy ottani edzo vette meg Bogár István, Pista, vagy Bogár neven ismert, jó szándékú ember, de sajnos nem becsuletes! Mezohegyesen van neki az istállója, oda vitte el a mi lovunkat is! Gondoltam hogy ott jó helye lesz, és mondta hogy majd tenyészteni fogja! Majd felajánlott egy másik lovat 1 millió forintért, hogy edzzunk vele, majd induljunk vele a mezohegyesi versenyen. A ló egy nagyon szep, temperamentumos herélt volt, ha jól emlékszem német sportló, 4 éves Tuzes néven! Ot a novérem lovagolta én megkaptam a versenyre Bogár egyik lovát Rigót de mivel a lovat Mezohegyesen tartotta és a verseny is ott volt, ezért csak a versney elotti nap láttam eloszor a lovat, így elég nehéz volt láthatlanba menni, és az is elszomorított hogy az edzésen volt egy oxer ahol mindig megtorpant. Hát mást nem tehettem mint reménykedtem és a legjobbat megpróbáltam kihozni magamból. Még aznap vissza is mentunk Bogár istállójahoz mert ott voltunk elszállásolva holnapig, és hát ott volt a lovam Kissy. Alig vártam hogy láthassam, adtam neki 3 almát is, szegény eleg soványnak tunt, de amikor meglátott szinte virult a szeme, tudtam hogy megismert, és alig akartam elengedni, de mennem kellett. Kovetkezo reggel a nagy feszultségben még koszonni se volt neki idom csak elrohantunk a pályára a lószállítóval . Amikor a versenyen a palyán voltunk és az oxer jott (egy nagyon széles 120 cmes, kerítéses volt) elég rémíszto, és éreztem hogy nagyon nézi, de minden segítséget megadva megugrotta de elobb befékezett, úgyhogy majdnem leestem, de sikerult végig vinni hibáltlanul és ezzel meg is nyertem. itt figyelt fel rám Krucsó Ferenc, a Krucsó fiúk apja, bizonyára ismeritek oket!!!! Szóval befogadtak a lovardájukba, és ott edzettem egy ksi sport pónival Almával, de sajnos eladták ot Németországba ezért az ottani lovakat lovagoltam, mikor melyiket, de egyik se volt olyan, hogy valami kulonoset láttam volna a lóban, még akor is ha szépek. Szóval Krucsó Szabolccsal sok versenyre eljártam, koztuk volt a Széchenyi emlékverseny is, ahol a bufeben találkoztam Bogárral és feleségével Anitával, odamentem márcsak azért is mert érdekelt hogy mi van Kissy-vel? mondtak hogy eldatak ok is egy olasz embernek aki magával vitte, de úgyse ismerném az embert. Ennyit mondtak. Nem sokat tudtam meg, csak hittem abba hogy jo helyre kerult! A novérem még ott maradt egy ideig a bufében innivalót venni, én felmentem az oltozobe a tobbiekkel. Majd a noverem utanam jott és falgehér arccal mondta nekem hogy uljek le mert rossz híre van. Gozom se volt hogy mi lehet az, de annyira izgatott voltam hogy nem tudtam ulni. Mondtam neki hogy kezdje el. Hát o el is kezdte: " amikor kimentel a bufébol, Anita elkapta a karom és belesúgta a fulembe hogy ezt neked mondom el csak mert a hugód nem bírná ki, de le kellett vágni a lovat mert nem bírtuk kifizetni nektek, bocsánat! Ezek a szavak hangzottak el tole. Nem tudtam megszólalni, magamon kívul voltam, és nem is tudtam gondolkozni. A nap folyaman már nem láttuk tobbet oket! Csak a kovetkezo naptól számítva még a mai napig is megvan az az érzés hogy valamit elvesztettél, és tudod hogy már sose kapod vissza, sose tapinthatod meg, érezheted a szagát, és soha tobbet nem láthatod. Hidd el nekem ennel rosszabb nincs a világon. De orokké itt fog élni a szívemben, és talán egyszer még látni fogom videon, amit készítettunk rola. De azt már sose kaphatom vissza amit éreztem akkor, amikor egy ló elfogad mint barát, és szó szerint játszott velem mikor kiengedtem a karámba, más volt mint a tobbi ló, mert érzései voltak és nem csak a monoton munkához volt hozzá szokva, és imádta az almát. Ezt még senkivel sem osztottam meg, mert nem is értené senki, ti vagytok az elsok akinek leírtam mi tortent valójaban, habár a noverem is tudja de nem beszéltunk róla soha tobbet. A sok év megtanított arra hogy senkiben nem bízhatok akit nem ismerek, és a legfontosabb, hogy engem csak az o emléke éltet és az álmaimat is, és arra gondolok mindig hogy majd egyszer elérek valamit, és remélem hogy fontrol látni fogja, mert mindet neki csináltam, azt hogy én is nagyon szeretem, és orokre velem marad, majd talan egyszer még találkozunk! Sokat Osztonoz a tudat hogy majd elérek valamit, remélhetoleg egy ugyan ilyen lóval. Még mindig konnyekbe fakadok mikor csak vissza emlékszem, pedig már 3 éve lassacskan hogy nincs. Amit nektek mondok ezzel kapcsolatban, hogy szívbol kívánom egyszer neked is lehessen egy ilyen társad, legfoképp ló, akivel a csillagos eget is megtudod érinteni! De ehhez óvatósnak kell lenned, mert most már szaporodnak a lókupecek, akik rád sóznak mindeféle lovat. Az elso dolog amit mindenféleképpen meg kell csinálni, egy altalanos orvosi vizsgalat és úgy megbizonyosdhatsz arról hogy nem beteg lovat veszel. Lehet hogy e felszín szép de belul nem látod mi van. Hát remélem tanultok a hibámból, bár én nem nevezem hibanak mert ha nem vettuk volna meg ezt a lovat, nem lenne ilyen szep emlékem, és most nem tudnek mit írni, csak óvatosnak kell lenni. Hát én még regényeket tudnék írni errol, de szerintem itt be is fejezem, de a szót nem zárom le mert az élet még nem ért véget...
koszonom hogy elolvastad, és valami hasznosat te is kivettél a torténetbol. A torténet igaz, velem megtortent, nem pedig kitalált! Koszonom mégegyszer, de a legfoképp Kissy-nek a világ legjobb lovának! Orokké szívemben!
Lilla |
a popsimra:D
Az egész jó nem??:D
Üdv:Doroty |
sziasztok,ma leestem és nagyon fffájjjjj....:(
hy,Kadó
Jujj ceginy...........:(
midre estél?
Üdv:Doroty |
van 1 lovam ugrottunk és a fedelesben éppen dolgoztak és naon zavarta,majd megijedt és rajtamaradtam..............és 10 perc múlva estem le ügetésnél :D ugye milyen pancser vok?????????
nem vagy pancser!!!:)
így esett....
Üdv:Doroty |
Én egyszer terepen leestem a lóról,és a ló elment egy benzinkútig,de megfogtuk
:)
egyszer volt ilyen a barátnőmmel is:)
Üdv:Doroty |
SYAASZTOKKKK!!!!!!!!!VAN 1 LOVAM.....DE ELADJUK SAJNA
:( az kár
Üdv:Doroty |
velem még nem történt semmi,csak egyszer kiesett a kengyelből a lábam ugrásnál
puszika
Daniella
Majd fog:D
üdv:Doroty |
Velem meg egyszer olyan volt hogy a barátnőm lova nem nagyon tűri meg a kezdő lovasokat a hátán,én még kezdő vok,még csak 1 éve lovagolok,már vágtázok,de a barátnőm ő már díjugrató versenyekre jár,és felültem a lovára,és mondta hogy csak ügessek vele nagykörön,de kicsit féltem hogy ledob meg minden és igaából én nem is akartam felülni a lovára,csak mivel leges legjobb barinők vagyunk már 4 éve,felültetett,na és elkezdtünk ügetni,tök jól ment minden,és aztán mondta hogy fogjak rövidebb szárat,és a testsújomat hejezzem előrébb,és ha akarom indítsam el vágtába és elindítottam,de kicsit szorongtam rajta és ő meg hozzá volt szokva a nyugis lovashoz,és egyszerűen elkezdett nagyon gyorsan vágtázni,és nem tudtam mit csinálljak,a barátnőm mondta hogy hejezzem a sújpontom középre és nyugodtan üljek,de előredőltem,és legurultam a nyakán.Nem fájt,de inkább többször nem ülnék fel Coloradora:)
De jó neve van a paccnak :) ilyesmi már velem is volt csak én nem gurultam le a nyakán:) de nem vagy kezdő!!!!csak így tovább!!!!biztos jó lovas vagy,mert aki azt mondja hogy kezdő,közben már haladó szinten van,az a klassz lovas:)
vannak olyan ismerőseim akik nem is tanultak lovagolni csak felültek,és elindították a lovat és jönnek dicsekedni hogy ők milyen jó lovasok meg már rögtön verseyezni akarnak,ez eyépként nem baj,mert először mindenki ezt mondja,emléxem az első lovaglásomra eszáltam a lóról és így szóltam apukámhoz:apu,kaphatok egy lovat? :) először mindenki így érzi :) és ez nem baj :)
Üdv:Doroty
|
köszi Doroty :)hát régebben még féltem rajta de mostmár nem,még most is néha megijed,de már nem vészes
köszike:Ágika
ügyi vagy:)
Üdv:Doroty |
velem is volt már izgis lovas történet,van egy lovam a neve:Bea,és nincs feeles lovarda ott ahol tartom,és nagyon dfélős,egy madárkától is megijed,és én elindítottam vágtába,de pont akkor ugrott el előttünk egy nyuszi,és oldalraugrott,és lerepültem róla,és nem tudtuk utána megfogni és rohangált körbe körbe a pályán,és csak fél óra múlva tudtuk megfogni addig olyan ideges volt,de aztán egy lány felült rá mert én nem mertem,de mostmár felmerek rá ülni,és azóta nem ijedt meg,olyan jó!!!!
köszi,Ágika
Az jó ha már ilyen ügyi vagy!ha te nem félsz,akkor a ló se:)
Üdv:Doroty |
Én meg egyszer egy fakó lovon ültem, amikor jött a tarktor, és a lovam megugrott, de előbb felágaskodott... Őrülten vágtűzni kezdett, mikor csak ügettem... Az oktató rohant utánam, én meg már mint egy rodeós úgy ültem, mert a szár kiesett a kezemből... a nyeregbe kapszkodtam, a másik kezemmel meg a kobakomat fogtam. A ló össze-vissza bakolt, meg ugrált, és mikor a pálya szélére értün, at átugrotta kerítésen! Őrülten felsikoltotttam, mivel kiesett a lábam a kengyelből, de erre megragadtam a szárat, és mivel meghúzn nem tudtam, előbb megkerestem a kengyelt gyorsan, utána visszairányítottam a pálya felé(még mindig vágtában) és átugrottam a pálya kerítésén. Az oktató ekkor már épp kintt volt a pályán... én szépen lassan megpróbáltam lassítani ügetésbe, de lépésbe ár nem ment, így helyben ügettem. A következő lovas órán már az ugratást tanultam vágtában:D
hát ez bizti izgi lehetett........ez melyik lovardában volt?
Üdv:Doroty |
na akkor mondok énis:)
egyszer a lovardába ahova járok elmentünk terepre,és én olyan lovon ültem,aki eléggé menős volt,és nekimentünk egy fának,és leestem,a ló az tovább ment de egy idő múlva megállt,de még szerencse hogy volt rajtam kobak,különben a fejemnek annyi.......:)
sziasztok:
Timi
Na látjátok mindig kell kobak!!!!:)
üdv:Doroty |
Nah, akkor kezdem én.. Először is azzal, hogy imádlak Dóri!!! =) Háááát, lovas storym az elég sok van, de az a kedvencem amikor, imádott lovacskám Rebeka úgy gondolta, hogy nekivág a falnak. Szóval este versenyre készültünk és már vagy kb egy órája folyamatosan vágtáztunk. Máskor nem szoktunk ennyit, szóval nem voltunk hozzászokva.... Nekem már az összes erm elfogyott, de lovacskám még csak ekkor kezdett felpörögni.... Ha akartam volna se tudtam volna megfogni. Ő meg hirtelen lerántotta a fejét és bakolt egyet, kiestem a nyereg elé, de még nem lett volna semmi baj ha le nem rántja mégegyszer és nem vesz egy éles fordulatot. Innentől már nem sokra emlékszem, csak arra, hogy egyik kedves barátnm, Nóri a nevemet kiabálja (inkább hisztérikusan visítja =). Aztán a jellegzetes tompa puffanással megérkeztem a falhoz. Szerencsére elég jól estem és nem sérültem meg, csak az ujjam kibicsaklott. De még a mai napig is hálát adok az égnek, hogy volt rajtam kobak. Ha nem lett volna most nem tudom mi lenne velem...
Jajj Zsuzska énis imádlak.........:)és Rebi már csak ilyen:)kis cuki
üdv:Doroty |
[18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
