Hucul
Marmagassga: 135 cm krl
A fej nemes, kzepes mret, a nyak szles, kzepesen hossz, a mar lapos, a ht hossz, a trzs rvid, a farok mlyen tztt, ugyanakkor a farok s a srny ds. Mellkasa mly, lbai ersek, ugyanez jellemzi a patt is. Szne legtbbszr zszn pej, tbb-kevsbe fak, vagy egrszrke szrkkel keverve. A gesztenyepej, a sttpej, a nyri fekete is gyakori, elfordul fak, fekete s tarka is.
A hucul a Krptok "kis" pnija. A vadlra emlkeztet fajta szrmazst tekintve megoszlanak a vlemnyek. Egyesek magyar fajtnak vlik, azonban valjban a Krptokban, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Borodina forrsvidkn, Bukovina, Galcia, Magyarorszg hatrterletn l hucul np tenysztette ki. A melegvr pni sei a hagyomny szerint a mongolok lovai, a tarpnok voltak. Az ltaluk XIII. szzadban behozott ers, kis termet lovak jl alkalmazkodtak a szlssges hegyvidki viszonyokhoz. De elkpzelhet, hogy ms keleti fajtk is rszt vettek a nemestsben. Els zben 1603-ban emltik a nevt. A jelenlegi ht vrvonala alaptcsdreik neve alapjn: Hroby, Goral, Prislop, Ousor, Pietrosu, Gurgul s a Polan.

 
|