Akhal-teke
Marmagassga: 150-164 cm
Klnleges megjelens l. A feje kicsi, egyenes profil, szemei kifejezek. Vlla dlt, a mar kifejezett. Mellkasa lapos, nem tlsgosan mly. Hta hossz, fara csapott, farka mlyen tztt. Lbai szrazak, ersek, pati kemnyek. A fed s hossz szrk jellegzetesen finomak, vkony szlak, rendkvl csillogak, gyakran aranyl fnyek. Kitart, nagy llkpessg l, testalkata miatt "a lovak agrjnak" is nevezik. Mozgsuk rugalmas, trlel, knyelmes, knnyen kilhet. getsben mutat legszebben, vgtjt inkbb laposan nyjtja, ami a sztyeppei lovakra jellemz. A lehetsges sznei: pej, srga, fekete, fak, palomino, perlino, cremello s szrke. rzkeny, lnk vrmrsklet,intelligens,btor,ragaszkod termszet l.
Az akhal-teke a vilg legrgebbi lfajtinak egyike, st, sokak szerint a legsibb l. Hrodotosz lersa szerint ugyanis Xerxesz seregben szolgl arabok tevn harcoltak, nem lovon, vagyis a msok ltal legsibbnek tartott arab telivr csak ksbb alakult ki. Tenysztse mr 2500 ve ta folyik Kzp-zsia sztyeppin. A nevt a Karakum-sivatag szln fekv Ahal ozisrl s a teke nev trzsrl kapta.

|