Az Anglia nyugati partjain�l fekv�, hegyek bor�totta Wales tartom�nyban �shonos. A kelt�k �tj�n ker�lt ide, akik az id�sz�m�t�s el�tti �vsz�zadokban v�ndoroltak Eur�p�ban �s v�ndorl�suk sor�n Walesbe is eljutottak. Mivel az �slakosok a kelt�kat "welsh" (idegen) -nek nevezt�k, ez az elnevez�s lovaikra is r�ragadt. A kelta lovak keleti (arabos) t�pus�ak voltak, s ezeknek a helyi p�nifajt�kkal val� kevered�s�b�l, valamint a magas hegyek miatti viszonylagos elz�rts�g k�vetkezt�ben a X. sz�zadra egy kiegyenl�tett, t�bb�-kev�sb� egys�ges k�llem� eleg�ns, nemes p�nifajta j�tt l�tre. Ezek a kiv�l� haszn�lati tulajdons�g�, sz�p kis lovak k�s�bb mint m�lh�s �s hegyi h�taslovak, majd mindink�bb mint hobbilovak is n�pszer�ek lettek.

Megjelen�s�t tekintve a welsh p�ni egy ar�nyosan kicsiny�tett sz�p, nemes arab l�. Feje kicsi, sz�raz, nemes, tark�ban laza tart�s�. Nyaka karcs�, j�l �velt. A t�rzs j�l izmolt, a mellkas el�g m�ly �s dong�s. A l�bak a t�bbi p�nifajt�hoz k�pest el�g hossz�ak, �gy a welsh p�ni alkat�t tekintve ink�bb a melegv�r� lovakhoz �ll k�zel. Tal�n csak az el�g gyakran megjelen� d�s bokasz�r�k eml�keztetnek a klasszikus p�nikra. M�rete alapj�n 4 v�ltozatba sorolj�k: a legkisebb �s nemesebb welsh-mountain v�ltozat nem lehet t�bb 122 cm-n�l, m�g a legnagyobb welsh-cob 137 cm f�l�tti m�ret�vel klasszikus �rtelemben m�r nem is igaz�n p�ni.

Haszn�lati tulajdons�gait tekintve ide�lis gyerek sportl�. Mozg�s�ban, lovagolhat�s�g�ban, ugr�k�pess�g�ben �s a fogatsportra val� alkalmass�g ter�n is a leghaszn�lhat�bb p�nifajta, �gy nem is csoda, ha szinte minden�tt a sportp�ni-teny�szt�s alapfajt�j�t is k�pezi.