Arab telivr
A legrgebbi lfajtnak tekinthet, kialakulsnak kezdete i.e. 3000-tl szmthat. Szinte valamennyi kultr lfajtnak a nemestje. Eredete Kzp-zsiig nylik vissza, a fajta kialakulsnak helyszne Perzsia, Mezopotmia, Egyiptom, szak-Afrika. Tenysztsnek felvirgzsa a muzulmn vallssal hozhat sszefggsbe, s krlbell a VI.-VII. szzadra tehet. Egy vezred mlva - ami id alatt a mohamednok szigoran szelektltk, nemestettk, nagy gonddal tenysztettk az arab lovat - megkezddtt a fajta elterjedse, s a XVI.-XVIII. szzadra az egsz vilgon trt hdtott. Hbors zskmnyolsok, ajndkozsok s kereskedelem rvn egyarnt terjedt s npszersdtt.

Jellemz a fajtra a viszonylag kisebb mret, knny csontozat, szpsg, nemessg, elegancia. Sokan a vilg legszebb lovnak tartjk az arab telivrt. Feje finom, ltalban csukafej, hatalmas, rtelmet sugrz szemekkel, nagy orrnylsokkal, szles homlokkal. Bre finom, alatta ltszanak az erek, amely tovbb fokozza nemessgt. Flei kicsik, lnk mozgsak. A nyak kzpmagasan-magasan illesztett, szpen velt, elvkonyod. Hta rvid, feszes, fara gyakran egyenes, farkt jellegzetesen zszls tartsban hordja. Vgtagjai szrazak, aclosak. Mozgsa rugalmas, lgies, klnsen getsben megkap.
Ma elssorban hobbil, de tenysztik versenylknt is, s egyes orszgokban (pldul Lengyelorszg) ma is versenyeznek arabok a galoppon.
A trtnelem sorn majdnem minden fajta kialakulsban szerepet kapott nemestknt. A szpsg, az elegancia, a mozgs, az intelligencia, a kemnysg fokozsra vittk be a fajtkba, ltalban cseppvr-keresztezsknt. Mivel igen rgi, konszolidlt, szilrd genetikai alapon nyugv fajta, ezrt nagy tt ervel rkt.


|